…A tejszín titkai…

Próbálok egy kis összefoglalót készíteni a tejszín fajtáiról. Nem kevés időmbe telt,mire kitapasztaltam, hogy az Angliában kapható tejszínek közül melyik mire való. Mert hogy van pár féle.

De először kezdjük a Mo-on forgalomban lévőkkel. Leszögezem, velük túl sok tapasztalatom nincs,mivel 4 éve a képen láthatóakat használom, infoimat a lent található forrásokból szereztem, így ha valahol hibát találtok, szóljatok és javítom.

A tejszínt a tejből, fölözéssel nyerik. A fölözés lehet gépi (centrifugálás) vagy természetes ( a tejet állni hagyjuk, a tetejére kiülepszik a zsírja.)

A tejszínt zsírtartalom alapján szokás csoportosítani,mely 10-60% közt lehet. Magyarországon leginkább a 10-30% zsírtartalom közti tejszínek terjedtek el, úgy mint:

Kávétejszín:a legsoványabb zsírtartalmú ( általában 10-12%-os),kávé ízesítésre használható.

Főzőtejszín: általában 20% zsírtartalmú, jól bírja  a hevítést, így ez főzéshez már használható. Levesek, mártások, szószok sűrítésére, habarásra alkalmas, hab azonban nem verhető belőle.

Habtejszín: 30%-os a zsírtartalma és ahogy a neve is mutatja, habbá verhető. Minimum 30%-osnak kell lennie a tejszínnek ahhoz, hogy habbá tudjuk verni.

Növényi tejszínpótló: az úgynevezett “HULALA”.Tejzsír helyett hidrogénezett növényi zsírt tartalmaz. Édeskés, cukrot hozzáadni nem kell, tartós habbá verhető. Vegetáriánusok és laktóz-érzékenyek is fogyaszthatják.

Most pedig jöjjön a többi tejszín fajta, aki külföldön él, annak biztosan hasznos lesz ez a poszt.

Single cream: 18%-os zsírtartalmú, tehát habbá nem verhető, az otthoni főzőtejszínnek felel meg leginkább. Levesekhez, mártásokhoz, szószokhoz, tejszínes csirkéhez, carbonarához használható.

Whipping cream: 35%-os zsírtartalmánál fogva habbá verhető, ám ez a hab nem marad túl tartós, kemény.

Double cream: 48%-os zsírtartalmú. Személyes kedvencem, süteményekhez, tortákhoz általában ezt használom. Kemény, tartós habbá verhető, magas zsírtartalmának köszönhetően szükségtelen habfixálót vagy bármi állagjavítót adni hozzá,mert a felvert duplakrém még 2 nap után sem esik össze, ez az igazi beton kategória, ezért torták díszítésére kiválóan alkalmas.

Létezik egy “extra-thick”, azaz extra-sűrű változata, ami szintén 48%-os, de az annyira sűrű, hogy sem habbá verni, sem önteni már nem lehet, desszertekre, sütikre, pudingokra kanalazzák.

Creme fraiche: 35%-os zsírtartalmú, átmenet a tejföl és a tejszín között, Ha nem áll rendelkezésre, házilag elkészíthető 1/2 tejföl és 1/2 tejszín keverékével.

Clotted cream: 55%-os zsírtartalmú, sűrű, sárga,zsíros krém.A tejszínt felmelegítik, hogy több folyadék párologjon el, ennek eredményeként kapják ezt a sárgás színt, sűrű állagot.Hagyományosam Devon és Cornwall környékéről származik. Tipikusan a scones-hoz ( délutáni teasütemény) kínálják: a meleg süteményt félbevágják, clotted cream-mel kenik meg ( ami elolvad rajta, mint a vaj) és lekvárral.

Ha túlverjük a tejszínt, akkor vaj lesz belőle.:)

Fontos, hogy a tejszín, amit habbá szeretnénk verni,mindig friss és hideg legyen.  Szintén legyen hideg az edény ( fémtál) amiben a habot verjük,akár habverés előtt félórával a fagyasztóba is betehetjük a tálat, így a tejszín lassabban melegszik majd át.

A cukrot, vaníliás cukrot soha ne az elején adjuk hozzá,mert akkor nem verődik fel a tejszín, hanem a vége felé,mikor már kezd szilárdulni az anyag.

Forrás: